A munkavédelemről

A munkavédelmi szabályozási rendszerek célja, hogy meghatározzák az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket. A Magyar Köztársaság területén munkát végzőknek joguk van a biztonságos és egészséges munkafeltételekhez. (1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről) 

Munkavédelmi kockázatbecslés és -értékelés

Valamennyi vállalkozás törvényileg szabályozott kötelezettsége a szervezett munkavégzés során felmerülő veszélyek azonosítása, a baleset valószínűségének és mértékének becslése. Ehhez munkavédelmi szakember közreműködése szükséges. A kockázatok felmérése során át kell tekinteni a napi munkafolyamatokat, munkaeszközöket, a munka elvégzésére kijelölt területet és épülete(ke)t, szociális helyiségeket. A meglévő kockázatok ismeretében lépéseket kell tenni a balesetveszély legkisebb mértékűre csökkentéséért különös figyelemmel az új technológiai és műszaki megoldásokra. A munkavédelem alapvető irányelve szerint mindig előnyben kell részesíteni a kollektív védelmi megoldásokat az egyéni védelemmel szemben. Törekedni kell a legbiztonságosabb gépek alkalmazására, a jó karbantarthatóságra (amely sokszor elejét veheti a balesetveszélynek). Az elvégzett kockázatbecslés írásban rögzített dokumentuma végül egy átfogó értékelést tartalmaz a munkahely általános balesetvédelmi szempontú állapotáról, valamint a szükséges intézkedésekről, melyek segítenek a munkahelyet biztonságossá tenni.

A kockázatértékelést a vállalkozás indulásától számított egy éven belül el kell végezni, és háromévente megismételni; új munkafolyamatok, technológiák alkalmazásakor szükséges az újabb felmérés. 

Oktatás

A dolgozó munkába állása előtt előzetes munkavédelmi oktatásban részesül. Ennek során az adott oktatási tematikának megfelelően megismerkedik a munkahelyi veszélyekkel, balesetvédelmi ismereteket sajátít el. Az oktatás munkaidőben történik és jegyzőkönyv készül róla. Megtörténtéig a dolgozó önállóan nem foglalkoztatható.

Szükséges továbbá az oktatás újbóli megtartása technológiák változásakor, a dolgozó huzamosabb távolléte után, illetve alap esetben minden évben egyszer.

Pszichoszociális felmérés

A munkavédelmi törvény módosított rendelkezései szerint a munkáltató évente köteles felmérni a munkavállalók pszichoszociális állapotát adott kérdőív szerint. Ennek elvégzése fontos a stressz csökkentésére irányuló európai uniós és hazai törekvésekben.

Egyéni védőeszközök

A munkahelyek kialakításánál alapvető prioritás a műszaki és személytől független balesetvédelmi mód, de ez sok esetben nem nyújt tökéletes védelmet. A balesetveszély minél nagyobb fokú elhárítására a munkavédelmi szakember egyéni védőeszközök használatát írhatja elő. Fontos, hogy az előírt védőeszköz viselése kötelező! Védőeszköz hiánya vagy nem megfelelő állapota esetén a munkavállaló köteles megtagadni a munkát.

Az eszközök használatát gyakoroltatni kell. Az egyéni védőeszköz kiválasztásánál fontos szempont a munkavállaló kényelme, és az hogy az eszköz nem akadályozhatja a munkavégzést.

Valamennyi védelmi eszközt műszakkezdéskor át kell vizsgálni, az esetleges problémát, hiányt, anyagfáradást azonnal jelezni kell a munkavédelmi felelősnek vagy a munkáltatónak.

Munkahelyi baleset, kivizsgálás, bejelentés

A munkavégzéssel kapcsolatban történt balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jelenleg hatályos kitöltendő űrlap a munkavédelmi törvény vonatkozó mellékletében (5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 4/a melléklet) található. A munkabaleset kivizsgálása munkavédelmi és munka-egészségügyi szaktevékenység.

A három napnál hosszabb munkaképtelenséggel járó balesetet jelenteni kell az illetékes Munkavédelmi Főosztálynak.

Kémiai kockázatbecslés

Amennyiben a munkavállaló adott munkakörben veszélyes anyagnak van kitéve, kémiai kockázatértékelést kell végezni. Az erről szóló törvény (25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet)  részletezi a veszélyesnek minősülő anyagokat. A kémiai kockázat becslése során meg kell határozni a veszélyes anyag(oka)t, fel kell mérni a lehetséges expozíciót (azaz a veszélyes anyagnak való kitettséget), meghatározni a balesetvédelmi előírásokat és az expozíció csökkentésére irányuló védekezési módokat, védőeszközöket. Mentési tervet kell készíteni baleset és havária megtörténte esetére.  A munkavállalók expozíciós adatait tíz évig meg kell őrizni. 

Rákkeltő anyaggal dolgozók esetében mindezeken felül biológiai monitorozás is szükséges, melyre a foglalkozás-egészségügyi orvos utalja a munkavállalót erre szakosodott orvosi intézménybe. Továbbá bejelentési kötelezettség terheli a munkáltatót az ÁNTSZ felé a kiadott bejelentési űrlapon.

A rákkeltő anyaggal foglalkozók kockázatbecslését és adatait negyven évig meg kell őrizni. 

Berendezések gépkönyve, vizsgálata

A legtöbb munkahelyen előfordulnak veszélyes gépek, melyek használata balesetveszélyt hordoz. Fontos, hogy minden ilyen berendezéshez legyen magyar nyelvű gépkönyv, amit a beosztott dolgozó alaposan megismert. Amennyiben ez nem elérhető, pótolni kell. A berendezés gépkönyvének, használati utasításának pótlásában is igyekszünk segítséget nyújtani.

A munkahelyen használatos gépek és berendezések biztonságos használatáról szóló rendelkezés szerint egyes típusokat rendszeres vizsgálat alá kell vonni. A kockázatbecslés elvégzésekor a helyszíni bejárás folyamán kerülhet sor az állapotfelmérésre; ekkor figyelembe vesszük a gép adatait, meglévő feliratait, műszaki leírását és szemrevételezéssel (adott esetben műszeres segítséggel) az általános fizikai és mechanikai állapotot. Erről specifikált dokumentum készül. Esetleges meg nem feleléskor javaslatot tehetünk a modernebb, biztonságosabb üzemeltetési lehetőségek elérésére.